HTML

Szervezetpszichó

A pszichológia gyakorlati alkalmazása a szervezetek világában. Érdekességek, javaslatok, minden, ami foglalkoztat.

Facebook

Friss topikok

  • Anonymous: ezzel korábban sokszor találkoztam, de most láttam meg először. nagyon komoly! :) (2010.08.28. 17:28) Utókép

Írják: Dr. Bubó és Sirghel Izabella

2010.08.20. 22:16 dr. bubó

Hannibal

Címkék: személyiségpszichológia klinikum


- Vajon miért pszichopata, szociopata Hannibal Lecter?
- Azért, mert ha valakivel baja van, azt kinyírja.
- Ebben egészen biztos vagy?
- Miben?
- Hogy szociopata?
- Hát van egy egészen enyhe szociális félelme, az már igaz.
- A kérdésre válaszolj.
- Az. De maga a félelem akkor lesz patológiás, amikor ártó szándékkal párosul. Egyébként ártalmatlan érzelem. Önmagunk generáljuk csak. Lehet például olyan, hogy kognitív félelem, de azt hiszem ez még nem létezik terminológiailag.
- A-ha. (Semmit nem értek belőle, ez halál komoly). És szerinted pszichopata?
- Nem tudom. Azt mondják az. Abban az értelemben nyílván az, hogy ártó szándékkal lép fel. Önmagát csonkítja meg a nő helyett.
- Aki üldözi és be akarja zárni egy életre.
- Igen. De ha máshonnan nézem, szerelmes a nőbe. Érted? Szereti a nőt, azért nem tud neki ártani.

- És a nő is szereti őt, legalábbis ezek után muszáj, hogy szeresse. Hiszen megmentette az életét.

- Pontosan...ami annyit jelent, hogy nem ártott neki, inkább magának ártott és ezzel tulajdonképpen használt a másiknak.
- Ha túléli és a másik felismeri a jószándékot.
- Nagyon okos vagy.
- Te vagy nagyon okos.
- Oké, hagyjuk a köröket.
- Hagyjuk.
- Ezt nem értem mégsem. Egy ember számára hogyan lehet fontosabb a másik ember, mint a saját épsége?
- Úgy, hogy a másik ember épsége fontosabb, mint a sajátja.
- Ezt mondtam én is.
- Akkor megpróbálom mégegyszer: szereti a nőt és nem fél.
- Dehát ez a normális.
- Igen, ez lenne a normális.
- Akkor miért pszichopata és szociopata?


További bejegyzések
A paranoid hajlam veszélyei

 

Szólj hozzá!

2010.08.20. 22:00 dr. bubó

A paranoid hajlam veszélyei

Címkék: személyiségpszichológia klinikum

 

 
Kicsit beszélgessünk a félelemről.
Amikor az ember bizonytalan saját képességeiben, akkor fél. A bizonytalanságot az események feletti kontroll hiánya okozza. A kontroll hiányának kialakulása visszavezethető arra, hogy nem ismerjük a másik “játékos” következő lépését.

A játékelmélet sokat foglalkozik a kérdéssel. Pozíciónkat és következő lépésünket elsődlegesen az határozza meg, hogy mi magunk versengő vagy együttműködő magatartást tanúsítunk-e. Amennyiben versengő magatartást tanúsítunk, úgy törekszünk olyan lépést tenni, ami maximalizálja nyerési esélyeinket. Ez törvényszerűen azzal jár, hogy a másik képességeit leértékeljük, ezáltal a sajátunkat felértékeljük.

A versengő magatartást mindig bizalmatlansági indítvány a másik féllel szemben, ám nagyon sokszor nem kerülhető el. Ha feltételezzük, hogy a másik szintén versengő magatartást követ, akkor biztosan veszítünk, ha mi magunk együttműködő stratégiát részesítünk előnyben. 
 
Az együttműködő stratégia kialakításához szükséges a bizalom a másik fél irányában. Ha a bizalom megkérdőjeleződik vagy eleve nem létezik, akkor egy versengő magatartású ember könnyen mutat paranoid hajlamot vagy skizoid pozícióban való átmeneti megragadást.
A paranoid hajlam azt jelenti, hogy saját bizonytalanáságából adódóan valótlan dolgokat feltételez a másik viselkedésével kapcsolatban. Elvárja, hogy a partner átveri majd őt és ezért ellenségként tekint rá. Szinte törvényszerű, hogy ez a félelme azt generálja majd, ő tegye meg azt a lépést, amit a másikról feltételez, ő verje át a másikat. Amennyiben ez átmeneti állapot, tehát csak egy-egy emberrel kapcsolatban fordul elő, akinek viselkedésére nem tud kontrollt gyakorolni, akkor paranoid hajlam, ha állandósul, akkor válik patológiássá a dolog és alakul ki paranoia.

A patológiás állapot egy-egy konkrét eset generalizálásából alakul ki, vagyis adott egyén kiterjeszti konkrét eseti tapasztalatát környezetére. Konkrét tapasztalata természetesen szubjektív. Ha válaszreakciót produkált már hasonló helyzetre, tehát ő maga már elkövette azt a reakciót, amit épp a másikról feltételezett, akkor szükséges, hogy kognitívan értékelje viselkedését, visszaigazolja azt. Gyakori visszaigazolási mód a racionalizálás, amely csak tovább erősíti a hajlamot, hiszen immár szubjektíve bizonyítékot nyert, hogy helyesen cselekedett. Ha ebből a megoldásból nyeresége származik, akkor ez hajlamosítja, hogy hasonló bizalmatlansági helyzetben, hasonló megoldást nyújtson.
Minél többször történik meg ez a kognitív visszaigazolás, annál nehezebbé válik, hogy felismerje saját félelmét, saját ártó szándékát.

Paranoid hajlam az érzelmileg instabil embereknél gyakrabban megjelenik. Skizoid pozicióba akkor fordul át a dolog, ha dühkitörésekkel kompenzálja saját bizonytalanságát. Ha mindehhez félelem társul, akkor szinte bizonyos a fenyegető magatartás vagy a bosszúállás.

Hatalmi helyzetben az ilyen ember saját félelmét erőviszonyból érvényesíti. Nem törekszik együttműködésre, hiszen beteges én-képe nem engedi meg a saját érzelmi instabilitásával való szembesülést, de gyakori az is, hogy kognitívan nem képes konstuktív megoldást kialakítani krizíshelyzetben. Ekkor a számára legegyszerűbb megoldási alternatívát érvényesíti, bosszút áll.
Ennek a pozíciónak legnagyobb veszélye, hogy az illető nem ismeri fel én-képének torzulását, így nem is kér segítséget, mert meggyőződése, hogy helyesen cselekszik. A segítő szakmát ellátókkal szemben szintén bizalmatlan, tudatlannak tartja őket, saját betegségtudattal nem rendelkezik.


További bejegyzések
Hannibal

 

Szólj hozzá!

2010.08.20. 13:40 dr. bubó

Hogyan motiváljuk a munkatársakat?

Címkék: szervezetfejlesztés szervezetpszichológia



Mindenkit más és más motívál a munkahelyén, van, akit a biztonság (biztos munka, biztos fizetés), van akit a kreatív munkavégzés, nagyobb felelősség, van, akit a jó légkör, jó csapat. Nagyon fontos, hogy csak azzal tudunk motíválni, ami tényleg motíváló erő az alkalmazott számára. Aki kreatív feladatot akar, azt hiába próbáljuk pénzzel. Bonyolítja a dolgot, hogy életkoronként, személyiségtípusonként és helyzeti függvényként is változik a dolog, vagyis nem tudjuk kitalálni, hogy Bélának éppen mi a siralma, ezért...(elváráselméletet alkalmazunk).


1. Csoportszinten fel kell mérni, kit mi motívál

Majd kategóriákba kell sorolni az embereket a különböző tartalommotívációs sémák mentén (Maslow, Herczberg, Alderfer, McClelland, Hunt), de csinálhatunk a válaszokból generált besorolásokat is.
Ha van egy célunk, akkor azt ismertetni kell. Magyarul sokkal egyszerűbb elmondani itt tartunk és ide kell eljutnunk, mint folytonos kontrollt gyakorolni a feladatok kiosztása felett (célkitűzés-elmélet). Ezért...




2. Célkitűzés számszerűsített adatokkal

(Tényezők: jelenlegi helyzet, cél, idő).
Ez azt jelenti, hogy konkrétan meg kell mondanunk pl. 3 hónap van arra, hogy A-ból B-be eljussunk. B például 10% növekedés A-hoz képest. Meg kell mondani mit jelent A és B! Az emberek nem hülyék. Itt kommunikáljuk csoportszinten, de ebből még egyénileg nem fogják tudni, hogy mennyi hozzájárulást várunk el egyénileg.


3. Le kell bontani a csoportteljesítményi elvárást egyéni szintre
Értsd úgy, hogy visszaosztjuk a teljesítményt a csoportlétszámmal és az idői tényezővel. Ezt ismertetni kell. Tehát Béla a következőt látja: naponta X darabot kell eladnom (vagy megcsinálnom így és így), hogy az elvárt szintet teljesítsem és a számomra kedvező motívációs tényezőt elérjem (1. pont).
Ott tartunk, hogy Béla látja mit kell elérnie a csoportjának és neki ebben mennyi a hozzájárulása ideális esetben. Reagálhat úgy, hogy oké, menni fog és úgy, hogy nem oké, nem fog menni. Ezt biztosan jelezni fogja felénk, ha nem más, informálisan jön vissza.

4. Itt győződsz meg arról, hogy az elvárt teljesítmény teljesíthető (elváráselmélet)


Tudom, most erre azt mondod, hogy nem fontos, mert a szart is kivered belőle, ha nem csinálja úgy, ahogy te akarod, csak hogy ez visszaüt és itt állj meg és gondolkozz el. Hogy fog reagálni Béla, ha úgy érzi nem tudja megcsinálni és te nem hallgatod meg. Elkezd átverni, hogy meglegyen a teljesítménye, „okoskodik”, megmagyarázza, későn szól, hoppááá, határidő előtt, nincs meg, amit vártálL Ne csinálj magadnak problémát, ha Béla úgy érzi, neki ez nem megy, akkor Coaching1.
Coaching 1: Bélával megbeszéljük, hogy miért nem fog menni és segítünk neki megtalálni a megfelelő módszereket ahhoz, hogy menjen. Nyílván, nem várhatok többet Bélától, mint amire magam is képes vagyok, ezért csak el tudom már mondani szegénynek, hogy hogyan oldja meg (Ha már a legelső szinten nem tudod coacholni Bélát, akkor nagy baj van, veled van a baj, mert olyat vársz el, amire magad sem tudod a megoldást). Ha most azzal jössz nekem, hogy nem kell értened Béla speciális feladatköréhez, nem tudod, mennyit tud és mennyit nem, akkor módosítsd az eredeti elképzelést és ne próbáld egy olyan csinált fölénnyel riogatni őt, amiről mindketten tudjátok, hogy nem vagy kompetens, mert Béla nem fogja megcsinálni és biztos, hogy megmagyarázza a végén, hogy szarban maradtál miatta.

5. Az elvárt jutalmat az elvárt teljesítményszinthez kell kötni. (Megerősítéselmélet)

Ott tartunk, hogy Béla meg tudja csinálni, csak hogy ő hisz az igazságos világban. Megcsinálja, de cserébe értékelned kell a teljesítményét. Tudod, ugye, hogy mivel tudod?( ha nem, akkor vedd elő az egyes pont eredményeit és keresd ki).
Itt kapcsolok át oda, hogy nem csak egy ember van a csapatodban, hanem sok. Mondjuk van 10 Bélád csak azon a motívációs kategórián belül, hogy előléptetés (itt ugye nem kell még a többit is írnom, rajzolj folyamatábrát), de te csak
      egy embert tudsz előléptetni vagy jutalmazni.
Ezzel az a baj, hogy ezt nem csak te tudod, hanem mindegyik tag amelyik az előléptetés motívációs kategóriájában van. És saját kategóriáján belül még külön eldönti, hol áll a többiekhez képest.

6. Ismerd fel a konfliktusos várakozásokat (elváráselmélet)

Vagyis versenyeztetned kell őket! Bonyolítja a dolgot, hogy nem ismerik feltétlenül a saját motívációs tényezőbe sorolt csoportjuk összes tagját, de egy-kettőt ismerhetnek, akikhez viszonyítják magukat. Továbbá nem feltétlenül tudják, hogy ha ügyesek, jár a jutalom, mert nem hirdetted ki. Folyamatosan küldened kell a visszajelzést (teljesítményértékelést), hol tart az elvárt cél tekintetében. Nem kell látnia, hogy hol van a rangsorban, de a saját teljesítményét A-hoz képest és a teljes csoport teljesítményét A –hoz képest igen. Ez azért fontos, mert ha rájön, hogy nem nyerhet, akkor megáll a minimum szintnél és nem küzd tovább.
Coaching 2: Ne magyarázd meg, mit csinált rosszul eddig, hanem abban egyezzetek meg, hogy a jövőben hogyan fogja jobban csinálni.

7. Komoly teljesítményért, komoly jutalom jár (elváráselmélet)

100 fős csoport esetén nyugodtan megígérheted, hogy az első 5 vagy 3 helyezett kívánságát teljesíted, hát már amit ő megjelölt a legelején, ugye. Szórás alapján nem ugyanabba a kategóriába esnek.

8. Méltányos érdekeltségi rendszer (méltányosságelmélet)

Ha megcsinálta, akkor teljesítsd a kívánságát. A többiek elfogadják, hogy megdolgozott ezért, nem fogja sérteni őket, hogy pofára ment az előléptetés!
 
Ehhez a kis listához a következő elméletek integrálására tettem kísérletet:
- tartalomelméletek: Maslow, Herczberg, Alderfer, McClelland, Hunt
- folyamatelméletek: Megerősítés-elmélet, Célkitűzés-elmélet, Elvárás-elmélet, Méltányosság-elmélet, Ügynökelmélet
- Ösztönzésmenedzsment / Management by objectives
Sok sikert:-)
 


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

További bejegyzések 

Társadalmi játszóterek

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása