HTML

Szervezetpszichó

A pszichológia gyakorlati alkalmazása a szervezetek világában. Érdekességek, javaslatok, minden, ami foglalkoztat.

Facebook

Friss topikok

  • Anonymous: ezzel korábban sokszor találkoztam, de most láttam meg először. nagyon komoly! :) (2010.08.28. 17:28) Utókép

Írják: Dr. Bubó és Sirghel Izabella


2010.08.28. 17:22 dr. bubó

Prot

Címkék: személyiségpszichológia klinikum

---------------------------------------------------------------------------------------------
Hétvégén feltettek nekem egy kérdést, ami megérdemel egy külön bejegyzést, úgy hiszem.

K: Szerinted Prot, tudod a K-Paxből, beteg?
V: Szerinted?

K: Nem tudom, lehet. De akkor, hogy épített olyan elméletet, amit a csillagászok, a szakma nagyjai elfogadtak?…
V: Hát az biztos, hogy zseni volt. Mit gondolt a pszichológus?

K: A pszichológus nem tudta biztosan, a film nyitva hagyja a kérdést. Szerinted beteg volt?
V: Szerintem a legjobb dolog, ami történhetett vele az, hogy felépített magának egy világot.

K: De beteg volt?
V: Nem, nem volt az.



Nos-nos, PROT. A szó hagyományos értelmében beteg volt, hiszen olyan trauma érte, ami után lehasadt a tudatából egy darab, az előző élete, hogy egészen konkrét legyek:-( Gondolj csak vissza, hipnózisban tér vissza egy-két emlék csupán, de ő azt hevesen tagadja, hiába bizonygat a pszichológus, hiába jár utána a konkrét adatoknak. Vitathatatlan és ezzel bármely szakember egyetértene, Prot kiválóan teljesíti a DSM IV- ben (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) meghatározott feltételeket.
Mondhatjuk, hogy Prot beteg, mert az, klinikailag az.

Ugyanakkor semmi baj nincs a beteg emberekkel mindaddig, amíg a társadalom vagy önmaguk számára nem veszélyesek.
Ha együtt tudsz élni a téveszmédeiddel, ha el tudod fogadni őket, akkor nem vagy beteg ember, még akkor sem, ha eltér a valóságészlelésed az átlagtól. Mert nem vagy beteg, nem kell gyógyszer sem.

Mire jó a valóság, amikor ő már remekül elvan az új világban és nem zavar egy legyet sem? Konkrétan a legjobb megküzdési módot választotta, én így hiszem.

Hogy nem létezik a világ, amiben él? Na és? Talán virtuális valóságunkban te is tudnál mutatni egy-két olyan dolgot, ami nem valóságos, ami csak játék. Talán fiktív embereket, szerepeket is tudnál mutatni, ám míg a normál, teszem azt, egészséges ember tudja, hogy csak egy szerep, amit megtestesít, addig aki beteg, nem tud különbséget tenni e két dolog között.
De ez még mindig csak a kisebb baj, ez még mindig csak a kritérium-rendszer része, ami alapján megítéltetsz.

Akkor kezdődik a betegség, amikor zavarsz, vagy másokat vagy saját magad.

Talán nem törne ki önfeledt lelkesedés erre a bejegyzésre a pszichológusok körében…Én azért remélem, hogy a normálisabb így gondolja. A normálisabb, aki elég erős ahhoz, hogy meghozza a JÓ döntéseket, amikor találkozik Prot-tal. Aki nem gyógyszerezi be, nem töri össze, nem akarja feltétlenül szembesíteni a valósággal, ha már nem tud segíteni. Mert ettől nem lesz jobb. Mert néha el kell dönteni, hogy többet árt, ha segítesz.



További bejegyzések


Hannibal
Te olyan csúnya vagy, veled nem is lehet játszani

Szólj hozzá!

2010.08.20. 22:16 dr. bubó

Hannibal

Címkék: személyiségpszichológia klinikum


- Vajon miért pszichopata, szociopata Hannibal Lecter?
- Azért, mert ha valakivel baja van, azt kinyírja.
- Ebben egészen biztos vagy?
- Miben?
- Hogy szociopata?
- Hát van egy egészen enyhe szociális félelme, az már igaz.
- A kérdésre válaszolj.
- Az. De maga a félelem akkor lesz patológiás, amikor ártó szándékkal párosul. Egyébként ártalmatlan érzelem. Önmagunk generáljuk csak. Lehet például olyan, hogy kognitív félelem, de azt hiszem ez még nem létezik terminológiailag.
- A-ha. (Semmit nem értek belőle, ez halál komoly). És szerinted pszichopata?
- Nem tudom. Azt mondják az. Abban az értelemben nyílván az, hogy ártó szándékkal lép fel. Önmagát csonkítja meg a nő helyett.
- Aki üldözi és be akarja zárni egy életre.
- Igen. De ha máshonnan nézem, szerelmes a nőbe. Érted? Szereti a nőt, azért nem tud neki ártani.

- És a nő is szereti őt, legalábbis ezek után muszáj, hogy szeresse. Hiszen megmentette az életét.

- Pontosan...ami annyit jelent, hogy nem ártott neki, inkább magának ártott és ezzel tulajdonképpen használt a másiknak.
- Ha túléli és a másik felismeri a jószándékot.
- Nagyon okos vagy.
- Te vagy nagyon okos.
- Oké, hagyjuk a köröket.
- Hagyjuk.
- Ezt nem értem mégsem. Egy ember számára hogyan lehet fontosabb a másik ember, mint a saját épsége?
- Úgy, hogy a másik ember épsége fontosabb, mint a sajátja.
- Ezt mondtam én is.
- Akkor megpróbálom mégegyszer: szereti a nőt és nem fél.
- Dehát ez a normális.
- Igen, ez lenne a normális.
- Akkor miért pszichopata és szociopata?


További bejegyzések
A paranoid hajlam veszélyei

 

Szólj hozzá!

2010.08.20. 22:00 dr. bubó

A paranoid hajlam veszélyei

Címkék: személyiségpszichológia klinikum

 

 
Kicsit beszélgessünk a félelemről.
Amikor az ember bizonytalan saját képességeiben, akkor fél. A bizonytalanságot az események feletti kontroll hiánya okozza. A kontroll hiányának kialakulása visszavezethető arra, hogy nem ismerjük a másik “játékos” következő lépését.

A játékelmélet sokat foglalkozik a kérdéssel. Pozíciónkat és következő lépésünket elsődlegesen az határozza meg, hogy mi magunk versengő vagy együttműködő magatartást tanúsítunk-e. Amennyiben versengő magatartást tanúsítunk, úgy törekszünk olyan lépést tenni, ami maximalizálja nyerési esélyeinket. Ez törvényszerűen azzal jár, hogy a másik képességeit leértékeljük, ezáltal a sajátunkat felértékeljük.

A versengő magatartást mindig bizalmatlansági indítvány a másik féllel szemben, ám nagyon sokszor nem kerülhető el. Ha feltételezzük, hogy a másik szintén versengő magatartást követ, akkor biztosan veszítünk, ha mi magunk együttműködő stratégiát részesítünk előnyben. 
 
Az együttműködő stratégia kialakításához szükséges a bizalom a másik fél irányában. Ha a bizalom megkérdőjeleződik vagy eleve nem létezik, akkor egy versengő magatartású ember könnyen mutat paranoid hajlamot vagy skizoid pozícióban való átmeneti megragadást.
A paranoid hajlam azt jelenti, hogy saját bizonytalanáságából adódóan valótlan dolgokat feltételez a másik viselkedésével kapcsolatban. Elvárja, hogy a partner átveri majd őt és ezért ellenségként tekint rá. Szinte törvényszerű, hogy ez a félelme azt generálja majd, ő tegye meg azt a lépést, amit a másikról feltételez, ő verje át a másikat. Amennyiben ez átmeneti állapot, tehát csak egy-egy emberrel kapcsolatban fordul elő, akinek viselkedésére nem tud kontrollt gyakorolni, akkor paranoid hajlam, ha állandósul, akkor válik patológiássá a dolog és alakul ki paranoia.

A patológiás állapot egy-egy konkrét eset generalizálásából alakul ki, vagyis adott egyén kiterjeszti konkrét eseti tapasztalatát környezetére. Konkrét tapasztalata természetesen szubjektív. Ha válaszreakciót produkált már hasonló helyzetre, tehát ő maga már elkövette azt a reakciót, amit épp a másikról feltételezett, akkor szükséges, hogy kognitívan értékelje viselkedését, visszaigazolja azt. Gyakori visszaigazolási mód a racionalizálás, amely csak tovább erősíti a hajlamot, hiszen immár szubjektíve bizonyítékot nyert, hogy helyesen cselekedett. Ha ebből a megoldásból nyeresége származik, akkor ez hajlamosítja, hogy hasonló bizalmatlansági helyzetben, hasonló megoldást nyújtson.
Minél többször történik meg ez a kognitív visszaigazolás, annál nehezebbé válik, hogy felismerje saját félelmét, saját ártó szándékát.

Paranoid hajlam az érzelmileg instabil embereknél gyakrabban megjelenik. Skizoid pozicióba akkor fordul át a dolog, ha dühkitörésekkel kompenzálja saját bizonytalanságát. Ha mindehhez félelem társul, akkor szinte bizonyos a fenyegető magatartás vagy a bosszúállás.

Hatalmi helyzetben az ilyen ember saját félelmét erőviszonyból érvényesíti. Nem törekszik együttműködésre, hiszen beteges én-képe nem engedi meg a saját érzelmi instabilitásával való szembesülést, de gyakori az is, hogy kognitívan nem képes konstuktív megoldást kialakítani krizíshelyzetben. Ekkor a számára legegyszerűbb megoldási alternatívát érvényesíti, bosszút áll.
Ennek a pozíciónak legnagyobb veszélye, hogy az illető nem ismeri fel én-képének torzulását, így nem is kér segítséget, mert meggyőződése, hogy helyesen cselekszik. A segítő szakmát ellátókkal szemben szintén bizalmatlan, tudatlannak tartja őket, saját betegségtudattal nem rendelkezik.


További bejegyzések
Hannibal

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása