HTML

Szervezetpszichó

A pszichológia gyakorlati alkalmazása a szervezetek világában. Érdekességek, javaslatok, minden, ami foglalkoztat.

Facebook

Friss topikok

  • Anonymous: ezzel korábban sokszor találkoztam, de most láttam meg először. nagyon komoly! :) (2010.08.28. 17:28) Utókép

Írják: Dr. Bubó és Sirghel Izabella

2010.08.28. 17:28 dr. bubó

Utókép

Címkék: figyelem pszichológia általános

----------------------------------------------------------------
A pontokat a közepén (a két szív között) kell nézni hosszan-hosszan (mondjuk egy-két percig) és akkor, ha utána egy fehér felületre (lapra, falra) tekintesz, meg fogod látni....

Próbáld pislogás nélkül, ha lehet:-)


 
 
 
 

 
 

 

 

2 komment · 1 trackback

2010.08.28. 17:22 dr. bubó

Prot

Címkék: személyiségpszichológia klinikum

---------------------------------------------------------------------------------------------
Hétvégén feltettek nekem egy kérdést, ami megérdemel egy külön bejegyzést, úgy hiszem.

K: Szerinted Prot, tudod a K-Paxből, beteg?
V: Szerinted?

K: Nem tudom, lehet. De akkor, hogy épített olyan elméletet, amit a csillagászok, a szakma nagyjai elfogadtak?…
V: Hát az biztos, hogy zseni volt. Mit gondolt a pszichológus?

K: A pszichológus nem tudta biztosan, a film nyitva hagyja a kérdést. Szerinted beteg volt?
V: Szerintem a legjobb dolog, ami történhetett vele az, hogy felépített magának egy világot.

K: De beteg volt?
V: Nem, nem volt az.



Nos-nos, PROT. A szó hagyományos értelmében beteg volt, hiszen olyan trauma érte, ami után lehasadt a tudatából egy darab, az előző élete, hogy egészen konkrét legyek:-( Gondolj csak vissza, hipnózisban tér vissza egy-két emlék csupán, de ő azt hevesen tagadja, hiába bizonygat a pszichológus, hiába jár utána a konkrét adatoknak. Vitathatatlan és ezzel bármely szakember egyetértene, Prot kiválóan teljesíti a DSM IV- ben (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) meghatározott feltételeket.
Mondhatjuk, hogy Prot beteg, mert az, klinikailag az.

Ugyanakkor semmi baj nincs a beteg emberekkel mindaddig, amíg a társadalom vagy önmaguk számára nem veszélyesek.
Ha együtt tudsz élni a téveszmédeiddel, ha el tudod fogadni őket, akkor nem vagy beteg ember, még akkor sem, ha eltér a valóságészlelésed az átlagtól. Mert nem vagy beteg, nem kell gyógyszer sem.

Mire jó a valóság, amikor ő már remekül elvan az új világban és nem zavar egy legyet sem? Konkrétan a legjobb megküzdési módot választotta, én így hiszem.

Hogy nem létezik a világ, amiben él? Na és? Talán virtuális valóságunkban te is tudnál mutatni egy-két olyan dolgot, ami nem valóságos, ami csak játék. Talán fiktív embereket, szerepeket is tudnál mutatni, ám míg a normál, teszem azt, egészséges ember tudja, hogy csak egy szerep, amit megtestesít, addig aki beteg, nem tud különbséget tenni e két dolog között.
De ez még mindig csak a kisebb baj, ez még mindig csak a kritérium-rendszer része, ami alapján megítéltetsz.

Akkor kezdődik a betegség, amikor zavarsz, vagy másokat vagy saját magad.

Talán nem törne ki önfeledt lelkesedés erre a bejegyzésre a pszichológusok körében…Én azért remélem, hogy a normálisabb így gondolja. A normálisabb, aki elég erős ahhoz, hogy meghozza a JÓ döntéseket, amikor találkozik Prot-tal. Aki nem gyógyszerezi be, nem töri össze, nem akarja feltétlenül szembesíteni a valósággal, ha már nem tud segíteni. Mert ettől nem lesz jobb. Mert néha el kell dönteni, hogy többet árt, ha segítesz.



További bejegyzések


Hannibal
Te olyan csúnya vagy, veled nem is lehet játszani

Szólj hozzá!

2010.08.28. 17:12 dr. bubó

Te olyan csúnya vagy, veled nem is lehet játszani

Címkék: személyiségpszichológia



A játék csak addig jó, amíg mindenki jól van. Ha valaki rosszul van, a játékot be kell fejezni. Ha valakit szeretünk, arra nem erőltetünk olyan játékot, amit nem akar játszani. Ha mégis megtesszük és mellettünk marad, akkor az játszma.
A játszmának szüksége van az igazolásra. A játéknak nincs.
 

Szólj hozzá!

2010.08.28. 14:21 dr. bubó

Építő jellegű kritika

Címkék: vezetés motíváció szervezetpszichológia


------------------------------------------------------------------------
Az emberek szeretnek véleményt mondani, még akkor is, ha egyébként fogalmuk sincs arról, hogyan kell jól csinálni. Gyakran a vezetők is ilyenek. Úgy mondják el negatív véleményüket, hogy nem adnak megoldási alternatívát.
 

Építő jellegű kritikát meglehetősen nehéz megfogalmazni. Az kell hozzá, hogy magammal rendben legyek, méghozzá nagyon. Ha magammal csak egy kis bajom is van, akkor azt ki fogom vetíteni és romboló leszek.

Nehéz megtalálni a hangsúlyt, az érveket, a felkínált alternatívákat a változtatásra, az abban való bizalmat, hogy képes rá, nehéz a kiadott munkát mínősíteni és nem az egyént. Nehéz úgy előadni, hogy hiszel a másikban és tudja ő ezt sokkal jobban is csinálni. Nehéz segíteni neki.

Fikázni mindig sokkal-sokkal könnyebb vagy elmondani, hogy ez nem jó. Pedig milyen egyszerű dolog ez igazából, nem? Ahelyett, hogy „Nem elég jó” van egy másik, ami jobban működik: „Lehet ezt jobban is és tudom, hogy te képes vagy rá. Ha nem tudod, hogyan, akkor segítek.”

Na és itt bukik el a dolog, ha nincs jobb alternatívád vagy legalább olyan, amit te annak hiszel, akkor ne kritizálj. Ha már kritizálsz, akkor meg segíts jobbat alkotni.



További bejegyzések

Hogyan motíváljuk a munkatársakat?
Társadalmi játszóterek

Szólj hozzá! · 1 trackback

2010.08.28. 14:05 dr. bubó

Társadalmi játszóterek

Címkék: fejlesztés vezetés szervezetpszichológia

 

... avagy hogyan kritizáljuk a munkahelyi rendszert...

Nincsenek abszolút igazságok. Akkor, amikor az első rossz megjegyzést teszed arra, hogy koszos a játszótér, ahol ott tobzódsz te is a többiekkel, először csak felháborodással reagálnak a felnőttek. Hogy ők a mocsokban fetrengenének? Nem-nem, itt te tévedsz. Védik a területet, az építő jogát, engedélyét, a működtető szakértelmét és egyáltalán.
Ezt úgy hívják kognitív disszonancia-elmélet.

Azt hiszik, Téged győzködnek arról, hogy rosszul látsz, pedig önnön magukat igazolják, a döntés az elmúlt idő függvényében egyre jobban helytálló, még akkor is, ha végig mocskos volt a hely.
Aztán, ki tudja miért, egyszercsak elmaradoznak a játékok.
Na akkor látod, hogy elfogadták az elméleted.

Az építő átalakítja, a működtető tervez-szervez, kérted, és mert a lelke mélyéig hatoltál a "sértéseddel", ami után felbőszülve, széttépett hajjal rohangált, mégis, akaratod szerint tesz mindent.

Kis idővel észreveszed, hogy még mindig ott vannak a játszótéren, de mert az eddigi játékok eldurvultak, a kérésednek meg nem tudnak megfelelni, nem tudnak megújulni és jól változni, tönkretettél mindent.

Hiába mondanád már, hogy mindegy, hagyjuk, látom nem megy, térjünk vissza az eredetihez, mert az ember már nem ugyanaz. Megértette, hogy igazad volt, de nem tud rendet teremteni, nem tud más lenni, mint amilyen.

Nem segíthetsz, mert ő a működtető és addig jól ment. Nem segíthetsz, mert az építő a saját stílusában tervez. Nem segíthetsz, mert csak állnak értetlenül és bár tudják, hogy igazad van, kitakarítani képtelenek.

Nem segíthetsz, mert nem érted, hogy lehetett ekkora hatásod, amikor te csak egy egyszerű megjegyzést tettél.

Egy szervezetfejlesztő úgy rombol össze mindent, hogy újraépül és gyönyörű lesz, fantasztikus lesz, tele új játékkal a régiek mellett. Ha úgy tetszik, nem is rombol, csak átalakít.

Gyerekekkel könnyebb. Csúszkálnak a mocsokban és tényleg hülyének néznek, hogy miért félsz attól, mocskos leszel. Utána tovább játszanak, ha kimaradsz, a te bajod lesz.
A gyerekekkel könnyebb, mert őszinték, mert nem hazudnak maguknak játszóteret, mert tudják, az övék. Olyan, amilyen.

Egy jó tervező és egy jó működtető meg úgy lemos a színről, ahogy kell.
Csak hát ehhez olyan vezetők kellenek, akik alatt nem tűnik fel a szenny, mert mindenki hisz a játszótérben, ami az övé, aminek részese. Egy jó vezetőnek mindig mindent elhisz az ember, követi, mert az atyaúristene, szakmailag, emberileg, még akkor is, ha nem mindig ért egyet.

Egy jó vezető olyan embert bíz meg azzal, amihez nem ért, akitől akkor sem fél, ha jobb nála a saját területén. Legyen ez akár a fejlesztés.

Ha jót akarsz, csináld egy csapattal, jó emberekkel, akikben ugyanannyira hiszel, mint ők benned.
Ha tessék-lássék dolgokat akarsz, akkor végeztetsd el! Lehetőleg nálad butább emberrel. De ha valaha is fizetsz egy fejlesztőnek, aki nem jobb nálad semmivel, akkor minek fizetsz? A nem fejlődésért?


További bejegyzések 
 
Hogyan motíváljuk a munkatársakat?
Építő jellegű kritika

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása